Kovácsi Esztergom egyik déli városrésze, egykor önálló település, a legjelentősebb külváros volt. A mai vasút környékén egy utca őrzi az egykori település nevét. A régészeti leletekben nagyon gazdag terület 2004 óta védetté nyilvánított régészeti lelőhely.
Fekvése[]
Kovácsi a mai vasútállomás két oldalán észak-déli irányban terült el. A középkorban északról a Királyi város, délről a Kincses patak és az attól délre fekvő terület, keleten Újfalu település és a mai Dobogókői út, nyugaton a mai Bartók Béla utca határolta.
Története[]
A 10. század végén Kovácsi területén vetette Adalbert prágai püspök máglyára a pogány magyarok bálványait. Kovácsi Esztergom legnagyobb és legjelentősebb külvárosa volt, ami a királyi várostól délkeletre feküdt, és a király tulajdonát képezte. Első okleveles említése 1244-ből származik. Kovácsit főleg iparosok, mesteremberek – kovácsok, ötvösök – lakták, akik nem a fővárosban, hanem saját önálló településükön laktak, többek között az ország első, és sokáig egyetlen pénzverdéjében dolgozó pénzverők. A falu 1250-től hanyattlásnak indult, miután a pénzverdét elköltöztették Budára, bár a 15. századig tovább folyt itt is a pénzverés. A pénzverők többsége átköltözött Esztergomba, vagy Budára. A települést 1327-ben csatolták Esztergomhoz. Az 1270 és 1314 közötti oklevelek szerint a falunak három plébánia temploma is volt. (Lásd még: Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban) 1290-től, már az esztergomi káptalan jobbágyai is itt éltek. Az előváros a török időkben pusztult el, és csak a 19. századtól kezdett ismét benépesülni. Az egykori kertes házakat mára elbontották, és szocialista típusú lakótelepeket építettek a helyükre.
Ásatások[]
Az első ásatások a vasútállomás építésekor, az 1890-es években kezdődtek a területen, amik folytatódtak 1912-ben, a vasútállomás bővítésekor, amikor egy kéttornyos, három hajós románkori templom romjat találták meg a vasúti töltés nyugati oldalán. A Szent Jánosról elnevezett templom nagy része benyúlik a hat méter magas töltés alá, ezért ma is feltáratlan. A templomot – bár valószínűleg Szent István korabeli – 1270-ben említik először, és a 16. században pusztult el. 1953-ban a környékbeli lakótelepek alapozási kőanyagát a középkori falakból szerezték be. Az ásatások az 1970-es évektől ismét folytatódtak. Ezek folyamán 10. századi ötvösműhelyt, 120, zömében földsírt, román kori ékszereket, harangöntő műhelyt, fémöntőkemencét találtak. Az utóbbi években ismét ásatásokat kezdtek a városrészen, többek között a Tesco áruház, a Budai Nagy Antal út, és a Csalamádé temető környékén.
Területe[]
Kovácsi[]
- Ady Endre utca
- Árpád utca
- Baross Gábor út (páratlan oldala, valamint páros oldala a Kiss János vezérezredes úttól az Ady Endre utcáig)
- Bartók Béla utca
- Budapesti utca
- Dorogi út (Kovácsi városrész felőli oldala)
- Erzsébet királyné utca (a Kiss János vezérezredes úttól a Meszina utcáig)
- Hősök tere (Kovácsi városrész felőli oldala)
- Kincses patak utca
- Kiss János vezérezredes út (páros oldala)
- Kovácsi utca
- Laposi dűlő
- MÁV állomás
- Meszina utca (páratlan oldala)
- Sugár út (páros oldala, Ady Endre utcától a Meszina utcáig)
- Terézia utca (páratlan oldala, Ady Endre utcától a Meszina utcáig)
- Vágány köz
Kovácsi lakótelep[]
- AMP utca
- Áchim András utca (Budai Nagy Antal utca és a Móricz Zsigmond utca közötti szakasza, valamint a bölcsőde és Tesco felőli teljes oldal)
- Baross Gábor út (páros oldal a Sugár úttól az Áchim utcáig)
- Bem tér
- Budai Nagy Antal utca
- Dobogókői út ( páratlan oldal, Tesco körforgalomtól végig)
- Mátyás király utca (Áchim utcától az AMP útig)
- Móricz Zsigmond utca (páratlan oldala)
- Schleiffer Mátyás utca (Budai Nagy Antal utca és a Móricz Zsigmond utca közötti szakasza)
- Schweidel József utca
- Sugár út 1-3/C
Források[]
- Esztergom Déli városrész szabályozási terv és helyi építési szabályzat egyeztetési dokumentáció
- Szent István városa – Esztergom története (2006)
- Régészeti barangolások Magyarországon (1978)
- A 2008. november 27-i testületi ülés anyagai, esztergom.hu